Horváth A, Szitár K (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A ... (2007)

Horváth András, Szitár Katalin (szerk.)
2007
Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei.
MTA ÖBKI, Vácrátót
Összefoglaló: 


A tanulmány több szakember-körhöz szól. Az 1. fejezetet elsősorban a monitorozási rendszerek megrendelői, az állami döntéshozók számára, és általában a vegetáció monitorozásával valamilyen kapcsolatba kerülő érdeklődők részére állítottuk össze. Ebben a fejezetben tények felvonultatásával először amellett érvelünk, hogy miért van kitüntetett jelentősége az agrártájak természetközeli életközösségeinek a biodiverzitás földi léptékű megőrzésében, egyúttal az emberiség erőforrásainak hosszú távú biztosításában. Mivel hazánk kétharmad része mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért kimondhatjuk, hogy a biodiverzitás megőrzése hazánkban fokozott mértékben függ az agrártájakban zajló folyamatoktól, tevékenységektől. Ezért bepásztázzuk azokat a globális, illetve hazánkban is érvényesülő trendeket, amelyek monitorozására fel kell készülnünk. Áttekintjük azokat a tevékenységeket is, amelyekkel az ökológiai rendszerek megfelelő állapota fenntartható vagy javítható, és amelyek eredményes jövőbeni tervezéséhez szintén elengedhetetlen az adekvát monitorozási protokollok kialakítása. Végül röviden bemutatjuk azokat a főbb koncepcionális és módszerelméleti szempontokat, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen a hatékony és megbízható monitorozási feladatok megoldásához.


A további fejezetek főként a hazai ökológus-botanikus kutatóknak és a monitorozási projektek szervezőinek, egyúttal e hivatásokra készülő hallgatóknak szólnak: a konkrét monitorozási programok tervezéséhez szükséges releváns ökológiai ismereteket, elvi sémákat, lehetséges módszertani megoldásokat és a menedzselési szempontokat ismertetik. A 2. fejezetben a tájökológia, a vegetációdinamika és a mintázatelemzés tárgyköréből áttekintjük azokat a főbb kutatási eredményeket és modelleket, amelyek nélkülözhetetlenek a monitorozás koncepcionális alapozásában. A 3. fejezetben felvázolt módszertani kerettel a monitorozandó vegetációs jelenségek világos megfogalmazását és a monitorozás megtervezését szeretnénk elősegíteni; ez a fejezet veszi számba a monitorozás végrehajtásának fontos tényezőit is. A 4. fejezetben néhány esettanulmányt mutatunk be a különféle vegetációdinamikai folyamatok megfigyelésére alapuló kutatások közül, illetve egyes hatás-monitorozási programok tapasztalataiból.


Tartalom

Előszó

1. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját?

   1.1. Miért fontosak az agrárterületek természetközeli élőhelyei? (Török K. és Horváth A.)

   1.2. Miért kell mindenáron monitoroznunk? (Horváth A.)

   1.3. Melyek az életközösségek változásainak általános és hazai trendjei?

        1.3.1. Globális környezeti változások és lokális következményeik (Kertész M.)

        1.3.2. A mezőgazdaság intenzifikációja (Szitár K. és Horváth A.)

        1.3.3. Az urbanizáció hatásai (Varga Cs.)

        1.3.4. Vízgazdálkodás (Szitár K.)

        1.3.5. Agrár-környezetgazdálkodás (Szitár K.)

        1.3.6. Természetvédelem (Margóczi K.)

   1.4. Mit és hogyan kell monitoroznunk? (Horváth A.)

   1.5. A monitorozás: alkalmazott vagy alapkutatás? (Horváth A., Virágh K. és Bartha S.)

2. Milyen vegetációs jelenségeket monitorozzunk?

   2.1. A vegetációs jelenségek skálázottsága (Horváth A.)

        2.1.1. Hierarchia elmélet

        2.1.2. Tájökológiai jelenségek

        2.1.3. A tájökológiai és a közösségi ökológiai jelenségek kapcsolata

        2.1.4. A retrospektív kutatások jelentősége

   2.2. Vegetációdinamikai folyamatok térben és időben (Virágh K.)

        2.2.1. A vegetációdinamikai folyamatok típusai

        2.2.2. A növénytársulások szukcessziója

        2.2.3. A zavarások szerepe a vegetációdinamikában

        2.2.4. Zavarások – vegetációdinamika – monitorozás

   2.3. A vegetáció leírásának módszertani alapjai (Bartha S.)

        2.3.1. Hogyan ismerhető meg a vegetáció?

        2.3.2. A vegetációra vonatkozó alapfogalmak és alapműveletek

        2.3.3. A vegetáció karakterisztikus természetes léptékei

        2.3.4. Állapotok, folyamatok és funkciók

        2.3.5. Mintavételi kérdések

3. A monitorozás tervezése és végrehajtása (Horváth A.)

   3.1. A hipotézistesztelő monitorozás módszerelmélete

        3.1.1. A hipotézistesztelő monitorozás metodológiai váza

        3.1.2. A monitorozás szerepe az adaptív menedzsmentben

        3.1.3. Koncepcionális modellek monitorozó programok számára

        3.1.4. A monitorozás eredményességének elvi korlátai

   3.2. A monitorozási rendszer kialakításának lépései

        3.2.1. Módszertani kérdőívek

        3.2.2. Kezelések és hatótényezők

        3.2.3. Cél-objektumok, célállapotok és céltrendek

        3.2.4. Az indikátorváltozók kiválasztása

        3.2.5. Referencia-objektumok, kontroll területek

        3.2.6. A minták előállításának általános szempontjai

   3.3. A monitorozás gyakorlata

        3.3.1. Mintavételi helyek és módszerek

        3.3.2. Alapállapot felmérés és az ismételt felmérések

        3.3.3. Adatminőség, adatok integrációja, adatbázisok

        3.3.4. Adatfeldolgozás és kiértékelés

        3.3.5. A monitorozás menedzselése

4. Esettanulmányok és példák

   4.1. Hazai élőhelyek vegetációdinamikája

        4.1.1. Kísérletes sztyepprétdinamikai vizsgálatok (Virágh K.)

        4.1.2. Homoki gyepek spontán dinamikai folyamatai (Bartha S.)

        4.1.3. Legelésvizsgálatok mészkedvelő nyílt homoki gyepekben (Ónodi G.)

        4.1.4. A legeltetés felhagyásának táji szintű következményei (Virágh K. és Somodi I.)

        4.1.5. A degradálódás detektálása a cönológiai állapottérben (Virágh K.)

        4.1.6. Másodlagos szukcesszió felhagyott homoki szántókon (Bartha S.)

   4.2. Hipotézistesztelő monitorozási rendszerek

        4.2.1. Természetvédelmi célú beavatkozások monitorozása hazánkban (Szitár K.)

        4.2.2. Nemzetközi tapasztalatok a hatás-monitorozásban (Horváth A.)

5. Záró gondolatok

6. Függelék

   6.1. Hivatkozások

   6.2. Rövidítések

   6.3. A monitorozás alapfogalmai



A kötet fejezetenként letölthető:

1. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját?

2. Milyen vegetációs jelenségeket monitorozzunk?

3. A monitorozás tervezése és végrehajtása

4. Esettanulmányok és példák
5. Záró gondolatok


6. Függelék


A teljes nyomtatott könyv megrendelhető a szerkesztők címén:

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

E-mail: ahorvath [at] botanika.hu, szitar [at] botanika.hu