Ónodi G, Kertész M, Botta-Dukát Z et al: Tűz utáni vegetációs változások ... (2006)

Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Botta-Dukát Zoltán, Altbäcker Vilmos
2006
Tűz utáni vegetációs változások hosszú távú vizsgálata kiskunsági nyílt homokpusztagyepekben
Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében Debrecen, 2006. február 24-26.
Összefoglaló: 

Az elmúlt évtizedekben a Kiskunsági Nemzeti Park különböző helyein több alkalommal jelentős méretű nyáras-borókás és nyílt homoki gyep égett le. A tüzek természetvédelmi szempontból kockázatosak, mert eltűntethetik a borókát (Juniperus communis), és nyarasodást okozhatnak. Munkánk célja a vegetációs változások hosszú távú nyomon követése és megismerése a leégett, nyílt homoki gyep és nyáras-borókás alkotta erdőssztyepp mozaikban. A vizsgálat alapjául az a borításbecslési felvételsorozat szolgál, amely a KNP három különböző helyszínén (Orgovány, Bugac, Bócsa), különböző korú égett és nem égett homokbuckás területeken folyik 1997 óta, sok kutató munkájának köszönhetően. Minden mintaterületen legalább 8 tisztást jelöltünk ki az égett illetve nem égett táj gyepterületeinek jellemzésére. Mintavételi egységeink 1x1 méteres kvadrátok, melyeket a tisztás alakjától függő térbeli elrendezésben helyeztünk el a gyepben, 5-ös csoportokban. Az összes kvadrátot évente két alkalommal, május és szeptember végén, százalékos borításbecsléssel felvételezzük.

A két fiatalabb leégésben tendenciózusak a vegetációs változások, míg a régi bugaci leégésben kevés a szignifikáns változás. Eredményeink alapján a tűz a kriptogámok tömegességét jelentősen lecsökkenti, a regeneráció a vizsgálati területeinken évtizedes léptékű. Terepi megfigyeléseink szerint a Juniperus communisra nézve még ennél is hosszabb távú hatása van az égésnek. A gyepben élő, általunk vizsgált edényes fajcsoportok szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget az égett és a nem égett területek között az égés után két évvel. Az égéstől időben távolodva azonban az égett területeken, a nem égett kontrollokkal ellentétben, jelentős változások történtek. A néhány éve leégett homokpusztagyepeket az aszályra érzékenynek találtuk, annak hatására bennük több évelő fű- és sásfaj tömegessége lecsökkent, míg az egyéves fajok mennyisége megnőtt. A tűz a nemrég leégett orgoványi területen intenzív nyársarjképződést eredményezett, de a régebben égett bócsai területen a nyársarjak tömegessége idővel csökkent.