Média

2020-05-06 turistamagazin.hu

A Balaton vízminőségével kapcsolatban az „algavirágzás” kifejezést a 1970–80-as években viszonylag gyakran lehetett hallani. Akkoriban sok szerves és szervetlen növényi tápanyag került a vízbe, részben a vízgyűjtő területen nagy mennyiségben használt műtrágya bemosódása, részben a korszerűtlen szennyvíztisztítási technológiák miatt. Az algák számára ez eszményi állapot volt, a fürdőzők számára már kevésbé. Ma már ilyesmiről szinte egyáltalán nem kapunk hírt, épp ezért érte váratlanul a kutatókat is, hogy tavaly nyár végén megint „kivirágzott” a Balaton. Hogy mi volt a váratlan algavirágzás oka, azt magazinunk májusi számában elmondjuk. Arról is kérdeztük dr. Boros Gergelyt, Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársát, hogy vannak-e gyógyszermaradványok a vízben, milyen hatással van a tóra, ha fokozatosan csökken a nádasok kiterjedése, és gondot okoznak-e még a busák a Balatonban.

2020-05-03 24.hu, greenfo.hu, agrarszektor.hu, hvg.hu

Az ÖK kutatói is közreműködtek az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékének munkatársainak vizsgálatában, ahol azt vizsgálták, miként hat a fás szárú vegetáció a regionális vízháztartásra. Ennek eredményeként pedig elsőként bizonyították tudományos megalapozottsággal, hogy a Duna-Tisza közi homokhátságokon az erdők nem megtartják, hanem csökkentik a talaj víztartalmát, ezzel pedig gyorsítják a kiszáradást, az elsivatagosodás folyamatát.

2020-05-02 Kossuth Rádió Hajnaltáj, budapestkornyeke.hu

Sokan félnek a kullancsok kiszedésétől, ennek legjobb ellenszere ha több ismeretet szerzünk róluk. A kullancs nem közvetlen, hirtelen csíp, van idő a kiszedésre. Akár kézzel vagy hegyes végű csipesszel kiszedhető. A háziállatok szerepe közvetett. A kullancs akkor szaporodik fel, ha nem védekezünk a kutyán, macskán kullancsellenes készítménnyel.

2020-05-01 Klubrádió Állatbarát

Jordán Ferenccel a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatójával készített interjút az Állatbarát arról, hogy a Balatonra milyen hatással lehet a járvány miatt csökkenő emberi jelenlét. Jelenleg nagy változások nem láthatók, de a Balatoni Limnológiai Intézet készül arra, hogy ha elhúzódik az alacsony látogatottság, akkor tudományos módszerekkel vizsgálják ennek hatását a tó élővilágára pl. a hínárra, halakra, kagylókra. Kérdés az is, hogy egyes fajok milyen gyorsan reagálnak a változásokra. Az egyes emberi hatásokat nehéz lesz szétválasztani.

2020-05-01 Turista Természetjáró Magazin

Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.

2020-04-29 likebalaton.hu

A folyamatosan javuló tendencia tavaly nyár végén bomlott meg, amikor is olyan tömegű alga-biomassza képződött a Balaton egyes térségeiben, mint az 1970-es, 80-as években. Az eutrofizáció a szervetlen növényi tápanyagok, elsősorban a nitrogén és a foszfor bizonyos vegyületeinek feldúsulását, és az erre épülő alga-biomassza gyarapodását jelenti. Az emberi hatások miatt kialakuló eutrofizáció egy alapvetően káros folyamat, ami megnehezíti a víz hasznosíthatóságát, és ökológiai szempontból is kedvezőtlen folyamatokat indít be. Példaként említhető, hogy az erősen eutrofizálódott vizekben sokkal gyakoribbak a halpusztulások, eltűnnek vagy visszaszorulnak a szűkebb tűrésű élőlények, és gyakran olyan algafajok válhatnak tömegessé, melyek képesek toxinokat termelni – mondta a veol.hu-nak Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.

Oldalak