Érdemes vadabbnak hagyni az erdőinket

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban? Ódor Péterrel, az MTA ÖK tudományos főmunkatársával beszélgettünk erdészetről, természetvédelemről és a Pilisben indult erdőökológiai kísérletről.
„S.O.S. – Bajban van az erdő!” – ezzel a szlogennel kezdődött 2014 végén egy nagyszabású adománygyűjtő akció a katasztrofális ónos eső pusztításának enyhítésére. Több ezer hektárnyi erdő sérült meg egyetlen északa alatt, és az Észak-Börzsöny rengetegeiben mind a mai napig találhatunk kiterjedt, járhatatlan területeket.
Ilyesfajta természeti csapások persze korábban is bekövetkeztek, azonban a klímaváltozás hatására számíthatunk rá, hogy az időjárás egyre szélsőségesebbé válik. A rengeteg csapadékot és nagy szelet hozó viharok mellett egyre hosszabb száraz időszakok következnek, az enyhe telek pedig nagyobb esélyt adnak a kártevőknek a túlélésre, és a melegedő klíma olyan jövevények túlélését is lehetővé teheti, amelyek eddig szinte teljesen ismeretlenek voltak nálunk.
Az efféle katasztrófák azonban, ha mégoly barátságtalanul is, de fontos visszajelzéseket adnak erdőink gyengéiről. Ezek jobb ismeretében elképzelhető, hogy egyes, eddig bevált erdőgazdálkodási módok átgondolásra szorulnak, és néhány évtized múlva egészen más kép él majd bennünk az erdőről.
Névjegy
Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy milyen összefüggés van az erdők sokfélesége (biodiverzitása) és a faállomány között, hogyan hat az erdei élővilágra az erdőgazdálkodás. Az erdő olyan jellemzőit, struktúráit, funkcióit kutatja, melyek révén ez a sokféleség megőrizhető.
Első kutatásainak középpontjában a mohák álltak, melyek szerény megjelenésük ellenére fontos jelzői egy erdő ökológiai állapotának. Sokat foglalkozott a korhadó faanyag szerepével is.
Az Őrség erdőiben megfigyeléses vizsgálatokkal kutatta, hogy a faállomány egyes jellemzőire mennyire érzékenyek az erdei élőlények csoportjai, mi határozza meg sokféleségüket, fajösszetételüket. Jelenleg a Pilisben folyó erdőökológiai kísérletében arra keres választ, hogyan változtatják meg a különféle erdőhasználati módok a termőhelyet (mikroklímát, talajviszonyokat), a regenerációt és a biodiverzitást.

Nagyipari erdőgazdálkodás
Ha bárhol Európában körbenézünk egy erdőben, szinte biztosak lehetünk benne, hogy amit látunk, az javarészt emberi tervezés eredménye. Az ipari forradalom nem túl sok teret hagyott a természet vad burjánzásának – az erdészet egy-két aprócska foltot kivéve kezébe vette az irányítást.
Magyarország sem kivétel ez alól, jóllehet nálunk a valóban „iparszerű” erdőgazdálkodás akkor indult be, amikor a trianoni békeszerződés nyomán az ország elvesztette hatalmas kárpáti erdőségeit, és nagyobb részben saját erőforrásokból kellett megoldania a fautánpótlást. .....

Erdőökológiai kísérlet a Pilisben
Ódor Péter és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy miként reagál egy erdő a különféle művelési módokra, méghozzá nem megfigyeléses módszerrel, hanem a lehetőségekhez képest szabályozott kísérleti körülmények között. A kérdés feltevése a puszta tudományos érdeklődés mellett azért is meglehetősen időszerű, mert az erdő épp az ilyen beavatkozásokat követő időben válik különösen érzékennyé a klímaváltozás hatásaira (lásd a cikk törzsszövegét). Vagyis, lehet, hogy egy olyan erdő, amelyet nem háborgatnak, nagyjában-egészében változatlanul elviseli a körülmények változását évtizedeken át – nem száradnak ki hirtelen életerős, középkorú fák, nem tűnnek el fajok az életközösségből. Azonban azokon a területeken, ahol művelik, lehet, hogy már nem úgy újul fel, mint tette azt ötven vagy száz éve.....

Gilicze Bálint teljes cikke az MTA honlapján található:
http://mta.hu/tudomany_hirei/erdok-klimavaltozas-oserdo-okologiai-valtoz...
Fotó: mta.hu