Nem a Balaton vizében mértek hormonmaradványokat

Milyen élettani hatást gyakorolnak az emberi eredetű fogamzásgátló gyógyszerek maradványai a vízi ökoszisztémákban? Ezt vizsgálják a Balaton környékén az MTA Ökológiai Kutatóközpont tihanyi Limnológiai Intézetének munkatársai.
A kutatás első szakaszában – hiánypótló munkaként – meghatározták a Balaton és a Zala vízgyűjtő területén a fogamzásgátló gyógyszermaradványok mennyiségi viszonyait. A kutatási témát azért vetették fel a kutatók, mert szakirodalmi adatok alapján ismert, hogy például a szteroid fogamzásgátló hormonmolekulákat nagyobb részt nem szűri ki a szennyvízből a ma a szennyvíztisztító telepeken alkalmazott háromlépcsős tisztítási technológia. Az eljárás hatékonysága – a fogamzásgátló hatóanyagtípusától függően – 10-30%-os, vagyis ezek a biológiailag aktív hormonok és bomlástermékeik 90-70-%-ban az élővizekbe jutnak a tisztított szennyvízzel.
A Limnológiai Intézet kutatói modern analitikai módszerek segítségével mérték meg a fogamzásgátló hatóanyagok koncentrációit. A vizsgált hatóanyagok a következők voltak: a progesztogén (progeszteron, levonorgestrel, drospirenon), és az ösztrogén (ß-ösztrodiol, etinil-ösztradiol). A mért koncentrációk a progesztogének esetében 1–10, míg az ösztrogének esetében a 0,1–1 nanogramm/liter tartományban mozogtak. Ez azt jelenti, hogy a kimutatott koncentrációk nem magasabbak a nemzetközi átlagnál. Fontos kiemelni, hogy - korábbi sajtóhírekkel ellentétben - mindezt a Balaton és a Zala vízgyűjtőjén mérték. Vagyis ezek a fogamzásgátló hormonok a Balatonba is bejuthatnak, de egyelőre magában a tóban a jelenlegi kimutatási határérték alatt vannak a koncentrációk. Mindezzel együtt a Balaton vízminősége kiváló, amit az alacsony algakoncentráció is jelez – mint az a Limnológiai Intézet korábbi elemzéséből is kiderül.
A hormonkoncentrációk meghatározása után a Limnológiai Intézet kutatói viselkedésélettani, elektrofiziológiai és biokémiai méréseket végeznek gerinces és gerinctelen vízi modellszervezeteken. (A modellszervezet olyan állat- vagy növényfaj, amelyek biológiai jelenségeinek vizsgálata betekintést nyújt más szervezetek életfolyamataiba.) A kutatók alapvetően arra kíváncsiak, hogy a vízi ökoszisztémák lakói hogyan képesek tolerálni a hormonszennyezéseket, és milyen idegrendszeri változásokat okoznak a hormonok a csigákban, halakban, vagyis olyan állatokban, amelyek nem célszervezetei e gyógyszereknek. Fontos kérdés, hogy befolyásolják-e a fogamzásgátlók a vízi szervezetek szaporodásbiológiáját az idegrendszeri hatásokon keresztül. Részletes válaszokkal a várhatóan 2017 decemberében lezáruló vizsgálatsorozat eredményei fognak szolgálni. A kutatás a Nemzeti Agykutatás Program támogatásával zajlik.

A cikk az mta.hu honlapon található:
http://mta.hu/tudomany_hirei/nem-a-balatonban-mertek-hormonmaradvanyokat...
Fotó: mta.hu