Nagyon tiszta a Balaton vize, árvaszúnyogból is kevés van

Megjelentek az első fecskemoszatok a tó vizében, ez már a nyár közeledtét jelzi. A messze a határérték alatt maradó algakoncentráció, a vízminőség látványos javulása az egész Balaton táplálékhálózatára hatással van – állapították meg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai.
A Balaton ökológiai rendszerének energetikai alapját a lebegő mikroszkopikus algák (fitoplankton) elsődleges szervesanyag-termelése képezi. Az algák szaporodását a külső tápanyagterhelésen túlmenően az időjárási tényezők, a klímaváltozás – illetve annak közvetlen és közvetett hatásai – befolyásolják, de a vízgyűjtőn végzett beavatkozások (pl. a Kis-Balaton tározórendszerének kibővítése) is hatással vannak rá.
Az algák mennyiségét és összetételét a tó nyílt vizében kétheti/havi gyakorisággal vizsgálják az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai. Eredményeik azt mutatják, hogy a vízminőségvédelmi nagyberuházások hatására az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Tavaly nyáron például a vízben lebegő algák mennyisége a tó legproduktívabb területén, a Keszthelyi-medencében sem haladta meg a 30 mikrogramm/liter a-klorofill-koncentrációt. Ez kevesebb, mint fele a WHO fürdővizekre megállapított felső határértékének. A 2016. május végi mérések alapján ez az érték a Keszthelyi-medencében 3 mikrogramm/liter, a Siófoki-medencében pedig 2 mikrogramm/liter volt. A nyár közeledtét jelzi, hogy a tó vizében megjelentek az első fecskemoszatok....
Az 1990-es évekhez képest az elmúlt évtizedekben nemcsak a vízben lebegő algák mennyisége csökkent drasztikusan, hanem a dévérkeszegek táplálékbázisa is. A domináns árvaszúnyoglárvák (Chironomus balatonicus, Procladius choreus, Tanypus punctipennis) mennyisége ugyanis az 1990-es évekhez képest hozzávetőleg az egytizedére csökkent. Ezt az összefüggést az intézet munkatársai már 2001-ben leírták, amikor szoros pozitív összefüggést találtak a késő nyári átlagos algabiomassza (a-klorofill-koncentráció) és a következő évi árvaszúnyog-biomassza között. Az elmúlt tíz évben azonban ez a csökkenés még szembetűnőbb volt – ezt mutatja az ábrán látható grafikon:
A teljes cikk az mta.hu hírei között olvasható.