Zólyominé Barna Piroska Emlékdíjat kapott két fiatal kutatónk: Lengyel Attila és Babai Dániel

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2016 február 9.-i ülésén adták át a Zólyominé Barna Piroska Emlékdíjakat. Ezt azok a kutatók kaphatják meg, akik a Zólyominé Barna Piroska Alapítvány alapítója, Zólyomi Bálint akadémikus által művelt területeken dolgoznak és itt kiváló eredményeket érnek el.

Gratulálunk a díjazottaknak.

Lengyel Attila, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének segédmunkatársa.
A magyarországi mezofil gyepek numerikus osztályozása és szüntaxonómiai revíziója kapcsán felmerülő problémák témakörében védte meg sikerrel doktori értekezését ez év januárjában. Kimutatta, hogy kellő körültekintéssel és a lehetséges módszertani torzítások figyelembevételével hogyan születhetnek statisztikailag is megalapozott vegetációtipológiák. Kidolgozta a heterogenitással kötött újra-mintavételezés módszereit; meghatározta az osztályozást befolyásoló módszertani döntések relatív fontosságát. Társszerzőkkel értékelte a pontatlanul megadott előfordulású ritka fajok szerepét, bevezetett egy új módszert, amely a vegetációs adatbázisok reprezentatívabb újramintavételezését teszi lehetővé.
http://www.okologia.mta.hu/lengyel.attila
http://lengyel-attila.blogspot.hu/

Babai Dániel, néprajzos és biológus.
Az MTA Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Szakterülete a hagyományos ökológiai tudás és hagyományos gazdálkodás. Tíz éve a Keleti-Kárpátokban, Gyimesben vizsgálja a helyiek gazdálkodását, és a hozzákapcsolt – meglepően gazdag – ökológiai tudást. Kutatta a népi növényismeretet. Ezen belül például azt, hogy a Kárpát-medence etnikumai milyen vad növényfajokat használnak táplálkozási céllal. Elemezte, hogy a hagyományos rét- és legelőgazdálkodás hogyan járul hozzá a fajgazdag gyepek fenntartásához, általánosabban a biodiverzitáshoz.
http://www.etnologia.mta.hu/munkatarsak/tudomanyos-munkatarsak/tarsadalo...

Lendvai Gábor, magánkutató.
Példamutató módon járult hozzá Zólyomi szellemi hagyatékának megőrzéséhez. Rendezte a pannóniai tér erdőssztyepp erdőinek kéziratban lévő társulástani felvételeit, szövegesen is értékelte, végül – társszerzők közreműködésével publikálta. Munkásságának fő területe a Mezőföld. Végezte és végzi a megbúvó kisebb-nagyobb tölgyes foltok, maradványerdők felderítését. Nagyban hozzájárult annak felismeréséhez is, hogy a Mezőföld erdőtlen löszterülete máig őrzi az ősi, fajgazdag sztyeppvegetációt, sztyeppflórát. Genetikai elemzések és biogeográfiai tények alapján bebizonyította, hogy a Kárpátmedence déli tájain honos, az eddig Paeonia officinalis alá besorolt taxon külön faj, érvényes neve: Paeonia banatica.
http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/ABot.48.2006.1-2.10

Máté András, rovarász, természetvédő.
A Dorcadium taxonoknak, köztük a nagy eszmei értékű endémikus fajoknak is kitűnő ismerője. Egyaránt járatos e fajok taxonómiájában, biológiájában, élőhely-igényében. Feltárta a pannóniai bennszülött Dorcadium fulvum cervae populáció-méreteit, veszélyeztető tényezőit, és kidolgozta az ezek megőrzéshez szükséges cselekvési programot. A növényzetet dinamizmusában látja és vizsgálja: nyomon követi ritkább populációk egyedszám-változásait, nagy terepismeretével felfedi a potenciális élőhelyeket, ahová a mesterségesen felnevelt populációk visszatelepíthetők, végül kezelési terveket készít. Regionális polihisztor, hiszen fentiek mellett a táj történetét, az agrártörténetet is kutatja. Egyedülálló adottsága, hogy tudományos kutatásban, gyakorlati kérdések megoldásában egyaránt kiváló.

Szabó Péter, történész, történeti ökológus.
Jelenleg a Cseh Tudományos Akadémia Brno-i Vegetáció-ökológiai Intézetében dolgozik, mint Európai Uniós kutatási ösztöndíjas. Kutatási területe a középeurópai erdők története a neolittól napjainkig. Kutatta a Kárpát-medencei erdősültség és erdőgazdálkodás történetét a középkorban és a kora-újkorban, az utóbbi években pedig a morvaországi erdők történetét dolgozta fel. Levéltári forrásokon alapuló kutatásai mellett egy nagyobb kutatócsoportot hozott létre, amelyben régészek, történészek, paleoökológusok, vegetációökológusok és térinformatikus szakemberek közösen fejlesztenek ki új módszereket a vegetációtörténet feltárására. Kutatta még a délkelet-középeurópai régió erdőzónájában létrejött gyepterületek kialakulását, az erdészeti kezelés hatását a kompozíció diverzitására, és foglalkozott archív adatokon alapuló térbeli modellekkel.
https://sites.google.com/a/policy.hu/szabo/home

Dr. Fekete Gábor akadémikus
a Zólyominé Barna Piroska Alapítvány kuratóriumának elnöke

Fotó: Zólyomi Bálint - forrás: dinpi.hu