Pirger Zsolt (MTA ÖK BLI) előadása a Nemzeti Agykutatási Program szegedi szimpóziumán

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében elindított kutatási projektek első eredményeiről a NAP Igazgatótanácsa és az MTA Neurobiológiai Tudományos Bizottsága által szervezett szegedi szimpóziumon számoltak be a projektvezetők.

„A hagyományos kutatási területek mellett új témák felé is nyit a magyar idegtudomány” címmel foglalja össze a szimpózium eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia honlapja:
http://mta.hu/tudomany_hirei/a-hagyomanyos-kutatasi-teruletek-mellett-uj...

A NAP két alprogramból áll. Míg a 6,4 milliárd forintos költségvetésű „A" alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztése, az 5,6 milliárd forinttal gazdálkodó „B" alprogram az agyelszívást hivatott visszafordítani.
Az eddigi pályázatok eredményeként 31 új kutatási projekt indult, ezek támogatása megközelíti a Lendület programét: egy-egy új kutatócsoport 90 és 200 millió forint közötti összeggel gazdálkodhat. A szimpózium keretében azok a témavezetők számoltak be eredményeikről, akik elsőként kaptak lehetőséget önálló kutatócsoport indítására.

Pirger Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetében az adaptáció idegrendszeri folyamatainak jellemzésére szolgáló komplex vizsgálati rendszer kifejlesztését tervezi. A BLI Adaptív Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjeként "Effects of priority pollutants at cellular level in an invertebrate model animal" címmel mutatta be a kutatócsoport eddigi tudományos eredményeit.

További részletek az mta.hu honlapon:
http://mta.hu/tudomany_hirei/a-hagyomanyos-kutatasi-teruletek-mellett-uj...

Kép forrása: mta.hu
Az idegtudományi kutatások egyik legfontosabb feladata az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok működésének megértése