A vörösiszap-katasztrófa hatása a természetes vizek élővilágára – hogyan éltek túl a halak?

Viszonylag gyorsan visszatelepültek a Marcalba az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa után szinte teljesen megsemmisült halfajok – ez az egyik legfontosabb megállapítása azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete munkatársai végeztek. Eredményeiket a Hydrobiologia folyóirat közölte.

A 2010-es, Magyarország eddigi legnagyobb környezeti és anyagi károkkal járó ipari katasztrófája során a Torna patak teljes állatvilága kipusztult, és a Marcal folyó 70 km hosszú érintett szakaszán is szinte teljesen megsemmisült a halfauna. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai a szerencsétlenséget követően három éven át vizsgálták a halak visszatelepülését a Marcal folyóba, arra keresve a választ, hogy milyen gyorsan települ vissza a halállomány, és hogy a halközösségek milyen strukturális és egyéb jellemzői alapján lehet a leginkább előre jelezni az egyes fajok visszatelepülését.

Erős Tibor tudományos főmunkatárs és munkatársai a vörösiszap-katasztrófát követő három évben vizsgálták a Marcal halfaunájának visszatelepülését a közel 100 km-nyi folyószakaszon. Kutatásaik újdonságát az jelentette, hogy hasonló primer szukcessziós vizsgálatokra eddig főként gleccsererekben került sor, illetve hogy ilyen nagy léptékű szennyezés során még nem dokumentálták részletesen a halak visszatelepülésének dinamikáját.

A kutatók a szennyezés után két héttel a szennyezett szakaszról mindössze négy halfaj néhány egyedét tudták kimutatni. Eredményeik viszont azt bizonyították, hogy a fajok visszatelepülése viszonylag gyorsan zajlott. Egy évvel a szennyezés után, 2011 őszére már 31 faj jelenlétét igazolták a folyóban, a további két év évszakos gyakoriságú felmérései pedig már csupán négy új halfaj megjelenését mutatták ki. Köztük azonban olyan faj is volt, mint a fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel), amely a befolyó kisebb vízfolyásokban nem fordul elő, így ez a faj biztosan a kisebb mértékben szennyezett Rába felől érkezhetett a Marcalba. A visszatelepülési dinamikát leíró modellezés eredménye szerint a fajok elsősorban a vízgyűjtőn tapasztalt előfordulási gyakoriságuk és mennyiségi viszonyaik alapján települtek vissza a folyóba.
Fotó Takács Péter: A Marcal folyó színe Bobánál két héttel a vörösiszap-katasztrófa után
A teljes hír az mta.hu oldalon olvasható: http://mta.hu/tudomany_hirei/a-vorosiszap-katasztrofa-hatasa-a-termeszet...